~1. Fejezet-Fájdalom~

 sziasztok:) meg is hoztam az első részt, remélem tetszeni fog:))) a helyesírási hibákért előre is elnézést kérek:$ arra szeretnélek titeket kérni, hogy írjatok komikat, nagyon sokat jelentene♥



Este  8 óra, de én még mindig a táncsuliba vagyok. Őszintén nem tudom hova mehetnék, mert abba a lakásba biztosan nem. Segítséget pedig nem hiszem, hogy elfogadnék valakitől is, nem mintha valaki felajánlaná nekem a segítségét. A zene újra elkezdett szólni és pedig teljes mértékig átadtam magam a felcsendülő akkordoknak. Az érzelmek újra kitörtek belőlem és nem tudtam visszafogni magam. Csak táncoltam és táncoltam.
Mindenem fájt már, de nem hagytam abba. Abban a pár pillanatban nem akartam mást csak elfelejteni mindent, és ha ehhez ez szükséges, hogy a végtelenségig táncoljak, és ezáltal ne kelljen tovább szenvednem, akkor megteszem. A lábamat feltörte a cipő és már elkezdett vérezni is. Abba kellene hagynom, de egyszerűen képtelen vagyok rá. Egy forgásos részt csináltam, mikor a lábam nem bírta tovább és szoros kapcsolatot kötöttem a földdel. Elestem. Úgy ahogy az életben is elbuktam. Nem bírtam tovább visszatartani a sírást, egyszer csak kitört belőlem.Hangosan zokogtam. Miért velem történik ez a sok szörnyűség? Miért?
Ekkor valaki átölelt gyengéden és a nevemet mondta.
-Lena....


Danielle Preazer szemszöge

5 óra körül végeztem a suliba. Kivételes alkalmak egyike. Rohantam haza, ugyanis Liamék szabadságon vannak és megbeszéltük, hogy elmegyünk bulizni, mert már régen voltunk. Mivel nekem sok idő kell, hogy elkészüljek, sietnem kell.
6-ra értem haza. Az összes cuccomat ledobtam a nappaliban, majd a konyhába siettem, hogy bekapjak valamit, mert farkas éhes voltam és az alkoholt se a legjobb dolog éhgyomorra inni. Miután ettem pár falatot a fürdőbe siettem. Mire végeztem a zuhanyzással, hajmosással és hajszárítással már 7 múlt. Sietnem kell, ugyanis a srácok 8-ra jönnek értem. Kiválasztottam egy gyönyörű ruhát és hozzá egy magassarkút.

 Feltettem egy visszafogottabb sminket, majd miután leellenőriztem, hogy jó munkát végeztem-e, elindultam a nappaliba. Mikor felvettem a táskámat és kiakartam venni a telefonom, észrevettem, hogy nincs a táskámban. Elgondolkoztam, hogy kivettem-e mióta itthon vagy, de nem vettem ki. Biztos a táncsuliba hagytam. Gondolkozásomból a csengő hangja zökkentett ki. Mikor kinyitottam az ajtót, nagy meglepetés ért. Az 5 fiúból csak kettő állt  az ajtóba, Liam és Niall.
-Csak ketten?-értetlenkedve néztem rájuk.
-Mint látod, igen. Harry elutazott valami csajhoz, Zayn Prriehez ment, Loui meg elvitte Eleanort egy romantikus vacsorára.
-Á értem.-fogtam fel az előbb elhangzottakat.
-Mehetünk?-kérdezte bal karját felém nyújtva, amit el is fogadtam, miután bezártam az ajtót.
-PARTY TIME!!!!-kiáltotta magát el Niall, mire Liammel elnevettük magunkat.
-Öhm srácok, elkanyarodhatnánk a táncsulihoz?-értetlen tekintettel néztek mindketten rám, mire én megmagyaráztam- Bent hagytam az irodában a telefonom.
-Rendben.-Beszálltunk a kocsiba és már indultunk is.
Mikor odaértünk a táncsulihoz Liam azt mondta bejön velem, hogy ne egyedül kelljen. Niall is csatlakozott, arra hivatkozva, hogy nem szeretne egyedül kint maradni  sötétben a kocsiban. A telefonom meglett. Jól gondoltam, az irodámban volt a kanapéra dobva. Az irodámtól két fele is lehet menni, hogy a kijárathoz jussunk el és az egyik világosabb, így azt tanácsoltam, hogy menjünk arra, mire a fiúk bólintottak. Miközben haladtunk kifele, valahonnan elkezdett zene szólni, majd ahogy egyre haladtunk előrébb, a zene is hangosabb lett és az egyik teremből fény szűrődött ki. A fiúkat magam mögött hagyva az ajtóhoz siettem, majd benéztem az ablakon. Lena volt az, az egyik tanítványom.Nagyon tehetséges. Épp egy forgássorozatot csinált, de hirtelen elesett, majd hangos zokogás tört ki belőle. Kinyitottam az ajtót és odasiettem hozzá. Ahogy közelebb értem hozzá, láttam, hogy a vér átütött a cipőjén.Istenem Lena, mi történt veled?! Letérdeltem mellé és gyengéden átöleltem.
-Lena...-hangomból tisztán ki lehetett hallani az aggodalmat.Felnézett rám. Szemei könnyben úsztak és jobb arcán egy ütés nyoma látszódott.
-Danielle...-nem tudott többet mondani, mert újra rátört a zokogás. Elkezdetem simogatni a hátát megnyugtatás képen. Lena válla felett láttam, hogy Liam és Niall bejönnek és mikor meglátják Lenat megtorpannak.
-Jól van?- tátogva kérdezte Liam, mire én csak megráztam a fejem.

Lena Thomson szemszöge

-Danielle...-csak ennyit tudtam mondani, mert újra előtört belőlem a zokogás. Dani megnyugtatásképp elkezdte simogatni a hátamat. Nem tudom mennyi idő telhetett így el, de a sírásom már kezdett csillapodni és az álmosság kezdte átvenni a helyét.

Niall Horan szemszöge

Mikor indultunk a kijárat felé, zene és fény szűrődött ki az egyik teremből. Dani egyből oda rohat azt ajtóhoz, de nem ment be, csak az ablakon át nézte, hogy mi történik odabent. Valami rossz dolog lehetett, mert csak azt láttuk, hogy Dani arcán átfut az ijedség és befutott a terembe. Liammel összenéztünk majd az ajtóhoz siettünk. Nem mentünk be, hanem az ablakon néztünk be először. Dani egy lányhoz rohant, majd letérdelt a lány mellé és megérintette, mire a lány felnézett rá. Szemei könnyesek voltak, ezt még innen is ki tudtam venni. Bementünk úgy hogy ne hallja meg. Ahogy egyre közelebb mentünk, egyre jobban láttuk a lány vékony testén éktelenkedő kék, zöld foltokat. Megtorpantunk Liammel. A lány hangosan zokogott. Liam valamit tátogott Daninak, mire a lány szomorúan megrázta a fejét.
10-20 perce lehettünk itt. A lány sírása már csillapodott, de még mindig nem vette észre, hogy Liammel itt vagyunk.
-Elaludt.-Dani hangra törte meg a csendet.- Sajnálom, de én nem megyek most veletek. Eltudnátok vinni minket hozzám? Nem szeretném, ha egyedül lenne.
-Én jobban örülnék ha hozzánk jönnél, és persze ő is.- Dani tiltakozni akart, de Liam nem engedte.-Nyugodtabb lennék.-Én erre csak bólintottam, hogy szerintem is jobb lenne.
-Rendben, köszönöm.-Dani rámosolygott előbb barátjára, majd rám.- Valamelyikőtök kivinné a kocsiba őt? Én viszem a cuccait.
-Majd én.- ajánlkoztam fel, mire Danielle bólintott. Ő összeszedte a lány cuccait, majd én felvettem a földről a lányt és elindultunk kifele.
Mikor már a kocsihoz tartottunk, Liam megtörte a csendet.
-Hogy hívják, és hogy jutott be?-bevallom ez a két kérdés engem is foglalkoztatott.
-Lenanak hívják, az egyik tanítványom. Van kulcs  a sulihoz. Még régebben adtam neki, mert gyakorolni szeretett volna hétvégente és nemtudott hova menni gyakorolni, ezért adtam neki egy kulcsot, hogy ide nyugodtan bejöhet.
-Értem.-Liam kinyitotta nekem a hátsó ülés ajtaját, majd óvatosan betettem a lányt az ülésre, nehogy felébredjen. Miután betettem, becsuktam a kocsi ajtaját és megkerülve a kocsit beültem Liam mellé.Miután mind beszálltunk, Liam elindult a házunk felé.
Mikor megérkeztünk, megint én fogtam Lenat a karjaim között. Bementünk a házba és egyből a vendégszobába vittem. Lefektettem az ágyra és betakartam, majd becsuktam az ajtót és elindultam a nappaliba. Dani és Liam a kanapén ültek. Dani az arcát a kezeibe temette, míg Liam aggódva figyelte barátnőjét. Megtörve a csendet feltettem azt az egy kérdést, ami azóta érdekelt mióta megláttuk a teremben.
-Mi történt?...